A hónapban írtunk egy cikket arról, hogy mitől lesz szabadtartású egy csirke, és hogy mennyivel egészségesebb, mint a brojler-társai, akiket embertelen körülmények között tartanak.

Namármost, a cikkben kitértünk a GMO-ra. Közben azonban nem hagyott nyugodni a dolog, hogy még bőven van a témában olyan, amit érdemes bemutatni.

Elsőként nézzük meg, hogy:

Mi is az a GMO?

A GMO mozaikszó a Genetically Modified Organism szavakból ered, vagyis genetikailag módosított organizmust jelent. 

A lényege, hogy megváltoztatják a növények, magvak DNS-szerkezetét, amik által a termesztett zöldség, gyümölcs, takarmány és a többi ellenáll a betegségeknek, rovaroknak vagy épp a szárazságnak. 

Leggyakrabban egyébként a kukoricánál, gyapotnál, szójababnál, olajrepcénél, illetve cukorrépánál alkalmazzák.

Azonban nemcsak növényeknél, állatoknál is használják ezt az eljárást, de jelen cikkünkben a növényi génmanipulációt fejtjük ki bővebben.

Mi a lényege?

A GMO-s növények között van, ami:

• ellenáll a növényvédő szereknek (vagyis herbicid rezisztens), így egyszerűbb például a gyomirtás;
• ellenáll a kártevőknek (peszticid-termelő);
• ellenáll a vírusoknak;
• speciális előállítású, úgynevezett bioreaktorként működik. 

Szólnak érvek tehát mellette, hiszen megnövelhető a termésátlag, jobban ellenáll a szárazságnak a növény, ami miatt nem kell annyit öntözni. Bizonyos éghajlatokon például már konkrétan nem lehetne kukoricát termeszteni, ha nincs a génmódosítás, hiszen az aszály miatt kipusztult volna. 

Persze ez csak az érme egyik oldala, hiszen amennyi érv szól mellette, annyi szól legalább ellene is. 

GMO: pro és kontra

Nézzük meg először is azokat a pontokat, amik a GMO mellett szólnak. 

A GMO élelmiszerek előnyei

Azok a GMO módosított növények például, amelyek ellenállnak a kártevőknek és a rovaroknak, olyan géntechnológiával módosítják, amelynek során a növény “természetes” módon termel rovarölőt. 

Ez az úgynevezett Bt-gén, amely egy, a természetben is előforduló baktériumból, a Bacillus thuringiensisből származik.

A gén egy olyan fehérjét termel, amely számos kártevő és rovar számára mérgező, ami a GMO-növényeknek természetes ellenálló képességet biztosít. Így a GMO-növények esetén kevesebb rovarirtószert kell használni. 

Más GMO-növények olyan génekkel lettek módosítva, amelyek segítenek túlélni az aszályokat, és ellenállnak a betegségeknek.

Emellett a génmódosítás növelheti az élelmiszerek tápértékét. Például a magas béta-karotin tartalmú rizst, más néven arany rizst azért fejlesztették ki, hogy segítsen megelőzni a vakságot azokban a régiókban, ahol a rossz étrend miatt krónikusan A-vitamin hiányban szenvednek az emberek. 

A GMO hátrányai

Bár a jelenlegi kutatások szerint a GMO-élelmiszerek biztonságosan fogyaszthatóak, érdemes ezeket azért fenntartásokkal kezelni, hiszen a hosszú távú hatásukról nem készültek még átfogó tanulmányok. 

A GMO például allergiát is okozhat, hiszen a genetekilailag módosított élelmiszerek idegen géneket tartalmaznak. 

Egy, a ’90-es években készült tanulmány szerint a brazil dióból származó fehérje hozzáadása a GMO szójababhoz allergiás reakciót válthat ki a brazil dióra érzékeny embereknél. 

Szintén vannak olyan kutatók, akik szerint a GMO-élelmiszerek tehetők felelőssé a rákos megbetegedések kialakulásáért.

Mivel a rákot DNS-mutációk okozzák, a szakemberek attól tartanak, hogy a módosított és plusz géneket tartalmazó élelmiszerek fogyasztása hatással lehet a DNS-re.

Azonban jelenleg nincs olyan kutatás, ami alátámasztaná azt, hogy a GMO-bevitel egyértelműen daganatos megbetegedéseket okozna. 

Ugyanakkor nemcsak emberi, hanem környezeti aggályok is felmerülnek a kérdés kapcsán. A Bt-génnel módosított növények pollenje például negatív hatással lehet a házi méhekre, hiszen elpusztulhatnak, így veszélybe kerülhet a beporzás. 

Mi a helyzet az EU-s szabályokkal?

A GMO-s növényeket csak akkor lehet termeszteni vagy fogyasztás céljából értékesíteni az EU-ban, ha azokat uniós szinten engedélyezték.

Eddig csak egy génmutáción átesett növény termesztését engedélyezték az EU-ban: az úgynevezett MON 810 kukoricát, még 1998-ban hagyták jóvá. 

Azonban 8 ország, köztük Magyarországon is, betiltotta a GMO növények termesztését az országhatárokon belül. 

Viszont fontos megjegyezni, hogy ez csak a termesztésre vonatkozik: a takarmányokban való felhasználásra nem! Eddig 58 GMO-t engedélyeztek ebből a célból. Mindezek ellenére itthon, Magyarországon továbbra sem elterjedt a GMO: igaz több mint 10 évvel ezelőtti, 2012-es adatokról van szó, de 4-500 élelmiszer-és takarmánymintát vizsgáltak meg. Ezek 23%-a tartalmazott GMO-t, azonban a GMO-tartalma 0,1% alatti volt. 

Szerző: Horváth Tomi