A slow living nem egy újkeletű dolog, mégis most fedezzük fel újra.

Mielőtt a mai társadalmunk kapitalista szemlélete kialakult, az emberek évszázadokon keresztül sokkal, de sokkal lassabb tempójú életet éltek, mint manapság. Persze a jelenlegi slow living már a ma emberének problémáira reagál és ebből a túlontúl felgyorsult életből keresi a kiutat.

A pandémia után világszerte megfigyelhető volt, hogy az emberek egy része nem akar visszatérni az irodába, a városi életbe és valamilyen alternatívát akar találni magának. A pandémia habár sok mindent elvett tőlünk, valami olyat adott nekünk, amiből egy ideje már nem rendelkeztünk eléggel: időt kaptunk.

Volt időnk gondolkodni, rájönni mi érdekel minket, mivel szeretnénk tölteni a szabadidőt, amit kaptunk. Persze másoknak viszont óriási kihívást jelentett ez a helyzet és alig várták, hogy minden visszaálljon a normális kerékvágásba. Sok mindenre láttunk példát.

Szerintem ebben az időszakban sokan ráébredtek arra, hogy a karrier hajszolása, a testet és lelket egyaránt kimerítő tempó, korántsem tesz annyira boldoggá, mint gondolták. Számomra a Covid nem sok változást hozott, hosszú évek óta dolgozom itthonról és évek óta azt csinálom, amit szeretek. De még egy 5-8 évvel ezelőtt ugyanúgy túlhajszoltam magam, standard társadalmi álmokat kergettem, amik sosem voltak az enyémek. Aztán a saját vállalkozásom elindításával megtaláltam a magam lassított életmódját. Persze nem mondom, hogy nem dolgozom sokszor napi 10-12 órát, vagy nem stresszelek néha a váratlan akadályokon, de szerintem sikerült kilépnem abból a társadalmi keretrendszerből, ami sokunk számára szorongást, megfelelési kényszert és kiégést okoz.

Az, hogy mi a slow living a lexikális jelentésen túl, véleményem szerint mindenkinek mást és mást jelenthet és szép lassan mindenki megtalálja a magának való elfoglaltságokat benne. Legyen szó szuper kajákról, mélázó kirándulásokról, vagy kerámia workshopra járásról, a lehetőségek tárháza végtelen.

De honnan indult ez az egész?

A lassú élet koncepciója a Slow Movement kezdeményezésből származik. A mozgalom Olaszországból indult Carlo Petrini és egy csoport aktivista által, akik az 1980-as években kampányoltak azért, hogy ne nyíljon meg egy McDonald’s az ikonikus Piazza di Spagna terén Rómában. A Slow Movement mozgalomtól származnak más fontos kampányok is, például a Slow Food, Cittaslow, Slow Travel és sok más hasonló.

A slow living egy életstílus filozófiája, amely a lassabb életritmust és a tudatos életet hangsúlyozza. Az olyan gyors tempójú, magas stressz tartalmú és fogyasztásorientált kultúrára reagál, amely egyre inkább elterjedt és meghatározó a modern társadalomban.

A slow living arra ösztönöz, hogy az emberek lelassuljanak és élvezzék az élet egyszerű dolgait, például a szeretteikkel töltött időt, hobbikat és a természet közelségét. A mindennapi élethez egy kiegyensúlyozottabb hozzáállást hangsúlyoz, kiemelve az öngondoskodást, a tudatos jelenlétet és a tudatos fogyasztást.

Ez az életstílus nem igényel konkrét életmódot vagy mély elköteleződést meghatározott tevékenységek iránt. A cél az, hogy békét és elégedettséget teremtsünk az életünkben, miközben csökkentjük a stresszt és javítjuk az általános jólétünket.

Nincs konkrét formula, mindenkinek a saját maga által élvezhető és vágyott életmódot kell kialakítania.

Miben különbözik a sow living a tipikus gyors tempójú, kapitalista szemléletű életmódtól?

A slow living egy lassabb életritmust helyez előtérbe, ahol az emberek időt szánnak arra, hogy élvezzék a jelen pillanatot, ahelyett hogy egyik feladatról a másikra rohannának. Ezzel szemben a gyors tempójú életmód folyamatos sürgető érzetet és produktivitásra összpontosítást jelent.

A slow living nagy jelentőséget tulajdonít a tudatos jelenlétnek, ami magában foglalja a az ember gondolatainak, érzéseinek és környezetének megfigyelését. Másrészről, a gyors tempójú életmód a jelen pillanattól való elszakadás és elidegenedés érzetéhez vezethet.

A slow living tudatosabb megközelítést támogat a fogyasztás terén, ahol az emberek a minőséget helyezik előtérbe a mennyiség helyett, és időt szánnak arra, hogy értékeljék azokat a dolgokat, amik már megvannak, ahelyett hogy folyamatosan többet keresnének. Ezzel szemben a gyors tempójú életmód gyakran a fogyasztás köré épül, ahol az emberek folyamatosan ösztönözve vannak arra, hogy egyre többet fogyasszanak a boldogság és a siker elérése érdekében.

A slow living hangsúlyozza az önmagunkkal és másokkal való kapcsolat fontosságát. Ide tartozik a szeretteinkkel való időtöltés, a természettel való kapcsolódás és a hobbik és szenvedélyek űzése. Másrészről a gyors tempójú életmód az elszigeteltség és a magányosság érzetéhez vezethet.

A slow living gyakorlásának számos előnye lehet a fizikai, mentális és érzelmi jólét szempontjából. Hiszen előmozdítja a lassabb életritmust, ami segíthet a stressz és szorongás csökkentésében. Nyugalmat teremt, javíthatja a mentális egészséget is.

5 tipp, amivel elindulhatsz a slow living életmód felé

Digitális detox: Ha barátaiddal, a szeretteiddel találkozol kapcsold ki a telefonod és legyél valóban jelen!

Étkezések: Ne akarj túl lenni rajta, ne tévézz evés közben, koncentrálj az ízekre, az élményre. Főzz gyakrabban, kísérletezz a konyhában!

Kirándulás: Tölts gyakran időt a természetben, figyeld meg a környezeted és találj szépséget a világban, ami körülvesz téged!

Vezess lassabban: Nincs honnan elkésni, mindig minden megvár és az a pár perc, amit a gyorshajtással nyersz nem ad valódi előnyt.

Találj hobbit magadnak: Mindenki szeret csinálni valamit, aminek az egyetlen haszna, hogy jól érzed magad tőle! Nem kell hasznot és értelmet hajszolni, csinálj valamit csak azért, mert kedved van hozzá!

Szerző: Takács Kriszti