– világméretű egyezmény készül
Október végén Greenpeace-aktivisták műanyag szeméttől tisztították meg a Duna Óbudai-sziget melletti kisebb szakaszát. A vízből összegyűjtött szemetet ezután szétválogatták, hogy megvizsgálják, mely cégektől származnak. A legtöbb hulladék továbbra is kimagaslóan a Coca-Cola Company-hoz köthető. A július óta kötelező érvényű visszaváltási díj a Greenpeace szerint javulást hozhat abban, hogy ne végezze ennyi italcsomagolás a természetben. Ám a műanyagszennyezés csak akkor fog jelentős mértékben csökkenni, ha a cégek elfelejtik végre az eldobható csomagolóanyagokat. Ezen segíthet, ha az év végén valós megállapodás születik Dél-Koreában a Globális Műanyagegyezményről szóló tárgyalásokon.
Október 27-én több száz PET-palackot, alumínium dobozt, chipses zacskót, flakont és sok zsáknyi hulladékot gyűjtöttek össze a Greenpeace aktivistái a Dunán, Budapesten, az Óbudai-szigetnek az árvíz után elszennyezett árterén (1). A szétválogatott műanyag hulladékot egy, az újrafeldolgozásról gondoskodó céghez juttatta el a Greenpeace. A begyűjtött és átvizsgált, közel 400 darab hulladék körülbelül fele, 186 darab szemét volt PET-palack. Ebből 123 flakon volt beazonosítható, márkához köthető. A beazonosított szemét több mint 42%-a, 52 darab PET-palack a Coca-Colától származott (Coca Cola, Sprite, Fanta, Naturaqua, Cappy).
A korábbi hazai és nemzetközi márkavizsgálatok eredményei is azt mutatták, hogy a Coca-Colától származik a világon a legtöbb környezetbe kijutó műanyag hulladék. A második helyen a Pepsi termékeinek italcsomagolásai végeztek (12 db PET-palackkal). Emellett nagy számban gyűjtöttek be eldobható műanyag poharakat (az összes szemét 5%-a) – amelyeknek a betiltásával továbbra is adós a magyar kormány – valamint ételes dobozokat (az összes szemét 13%-a), melyek korlátozása szintén indokolt lenne. Olyan, már régóta nem forgalmazott terméket is találtak az aktivisták, mint a Bonaqua, ami jól mutatja, hogy a műanyag hulladék milyen sokáig velünk marad a környezetbe kerülése után is. A műanyag hulladékon túl 47 alumínium italos doboz hulladékát, ezen belül leggyakrabban (8 esetben) Hell italos dobozt is gyűjtöttek az aktivisták.
A Greenpeace évek óta küzd világszerte a műanyagszennyezés ellen. A zöldszervezet előrelépésnek tartja, hogy már hazánkban is visszaváltási díjjal ösztönzik a vásárlókat arra, hogy visszavigyék az italcsomagolásokat, amelyek aztán újrahasznosító üzemekbe kerülnek. Ez remélhetőleg megoldást jelent az italcsomagolások újrahasznosítására, ám a többi eldobható csomagolóanyagra nem. A hazai hulladékgazdálkodást végző MOHU döntően az újrahasznosításra fókuszál, ha pedig csupán erre hagyatkozunk, akkor soha nem fogunk tudni kikeveredni a műanyagválságból.
A Greenpeace azt várja a törvényalkotótól, hogy az újrahasználat megfelelő ösztönzésével törekedjenek arra, hogy valóban visszaszoruljon a mindent elárasztó csomagolóanyagok mennyisége. Megoldást jelentene, ha kötelező érvényű szabályozásokkal csökkentenék a műanyagalapanyag-gyártást, tilalmakat vezetnének be az eldobható műanyagokra, és előírnák a kötelező újratöltést. Környezeti szempontból is előnyösebb az újratöltés, amit a Greenpeace felmérése szerint ráadásul a lakosság 87%-a is támogatna. A környezetvédő szervezet az élelmiszergyártóktól és forgalmazóktól is követeli, hogy drasztikusan csökkentsék az eldobható csomagolóanyagok használatát. Fontos felismerni, hogy a műanyaggyártás a klímaváltozás egyik jelentős hajtóereje is. 2023-ban a műanyagipar az OECD adatai alapján több üvegházhatású gázkibocsátást generált, mint a légi közlekedési ipar (2).
A Greenpeace Magyarország ezért levélben fordult az Energiaügyi Minisztériumhoz, hogy a műanyagszennyezés elleni globális egyezmény év végi tárgyalási fordulóján (INC5) határozott és valóban hatékony intézkedéseket támogassanak. Ha megszületik ez az egyezmény, az történelmi jelentőségű lehetőséget kínál a műanyagszennyezés megszüntetésére, valamint a műanyagok teljes életciklusa alatt jelentkező hatások kezelésére. A Greenpeace azt várja, hogy hazánk lépjen fel annak érdekében, hogy a dél-koreai Busanban tartott egyeztetéseken fogadjanak el egy ambiciózus célt a globális műanyaggyártás csökkentésére, valamint Magyarország erős hazai célkitűzésekkel mutasson példát. A zöldszervezet részletes megkeresésére a Minisztérium eddig nem reagált.
A Globális Műanyagegyezményről szóló tárgyalások előttre időzítve, október 30-án mutatta be a Greenpeace, a Plastic Pollution Coalition és a Break Free from Plastic mozgalom a „Champions of Change” azaz a „Változás Bajnokai” elnevezésű kezdeményezést. Ennek keretében világszerte több mint 350 vállalat, köztük a Lush és a Ben & Jerry’s aláírt egy nyílt levelet, amelyben a kormányokat egy ambiciózus megállapodás elfogadására szólítják fel a műanyagtermelés csökkentése és az egyszer használatos műanyagok kivezetése érdekében. Ehhez a nyílt levélhez a Humusz Szövetség és a Greenpeace megkeresésére öt magyar cég is csatlakozott (Cseriti, Ligeti Bolt Kft., MosóMami Kft., Ne Pazarolj, Rakun Kft.).
Cikk forrása: www.greenpeace.org/hungary
További információ:
SIMON Gergely
vegyianyag-szakértő
Greenpeace Magyarország
gergely.simon@greenpeace.org
+36 20 252 9212
További információ a Champions of Change cégekről:
SZABÓ György
Humusz Szövetség
nulla hulladék programvezető
gyorgy@humusz.hu
+36 20 224 9112
Jegyzetek:
A Greenpeace felmérés helyszíne: Helyszín 1. 47°32’45.7″N 19°03’09.1″E; Helyszín 2. 47°33’37.2″N 19°03’40.2″E
A műanyaggyártás a Greenpeace szerint várhatóan évente 2,5-4%-kal növekszik. Ha nem teszünk ellene semmit, akkor jó eséllyel nem fogjuk tudni a légkör felmelegedését 1,5°C alatt tartani, mivel így a cél betartásához szükséges, maximálisan kibocsátható szén-dioxid-mennyiség legalább 21-31%-át fogja felemészteni az iparág, szinte lehetetlenné téve a cél elérését.
