Te is találkoztál már egyes receptekben a kezeletlen citrom megnevezéssel? De mit is jelent ez?
Télen teába, nyáron limonádéba használunk nagyobb mennyiségben felkarikázott citrusféléket, az év többi részében pedig süteményeket ízesítünk frissen reszelt citrom vagy narancshéjjal (bár tasakos változatok is kaphatók). A kandírozott narancshéjat is említhetnénk, ami szintén különleges, házilag elkészíthető csemege, de narancsból dzsem is készíthető, amibe a héját is belefőzhetjük.
Vajon mennyire vesszük komolyan, amikor a receptleírások felhívják a figyelmet arra, hogy lehetőleg kezeletlen citrust használjunk? Vagy: ha beülünk valahova, rákérdezünk-e, hogy a kikért limonádéban úszkáló lime-, citrom-, narancsszeletek héja vegyszerrel kezelt avagy kezeletlen?
Származhat valamilyen bajunk abból, ha rendszeresen bekerülnek a szervezetünkbe vegyszerrel kezelt citrusfélék? Ha veszélyes a fogyasztásuk, mekkora mennyiség minősül ártalmatlannak? Többek között ezeket a kérdéseket járjuk körül az alábbi cikkben.
A citrusfélék jelentős része Spanyolországból, Törökországból, Görögországból, Marokkóból, Egyiptomból érkezik Magyarországra. Több hétbe telik, mire a kiindulási pontról a gyümölcsök a hazai boltokba kerülnek. Fontos elvárás, hogy frissen, minőségromlás nélkül jelenjenek meg az üzletek polcain, ezért a citrusfélék héját különböző kémiai anyagokkal kezelik.
Mit jelent, hogy felületkezelt a citrom vagy a narancs?
A NÉBIH erre a kérdésre az alábbi választ adja:
Távoli termőhelyekről, dél-Európából vagy a Közel-Keletről, hozzánk kerülő gyümölcsök a 2-3 napos szállítás során megromlanának, ha a leszedés után nem végeznének rajtuk felületkezelést, és nem látnák el felületüket a kiszáradást gátló védőréteggel. A külső felületkezelés viaszbevonással és engedélyezett gombaölő hatású növényvédő-szerek (például a gombaölő hatású ortofenilfenol, imazilil, tiabendazol, stb.) felhasználásával történik. Előfordulhat, hogy csak viaszréteggel vonják be a gyümölcsöt, ami lehet mesterséges vagy természetes viasz, az utóbbi általában méhviasz alapú.
Azt mindenképpen tudni kell, hogy a Magyarországon forgalmazott friss citrusfélé héja biztosan viaszolt. Ha emellett növényvédőszerrel is kezelték a gyümölcsöt, azt kötelező feltüntetni. Még a lédig, azaz ömlesztett gyümölcsök esetében is. Ha a héj fogyasztásra alkalmatlan, szintén jelölni kell, mivel a növényvédőszer a héj illóolajához kötődik és a viaszbevonás miatt nem lemosható.
Kezeletlen héjú gyümölcsnek azokat tekintjük, melyeket kizárólag viasz védőréteggel vontak be. Felületkezeltnek pedig azokat nevezzük, amelyeket a viaszon túl egyéb növényvédőszerekkel is kezeltek. Ezek használata elfogadott, amennyiben a készítmény engedélyezett és mennyisége nem lépi át a meghatározott határértéket.
Dr. Némethy Zsuzsanna nyugalmazott egyetemi adjunktus, okleveles kertészmérnök és növényvédelmi szakmérnök, növényorvos is foglalkozott a témával korábban. Mint írja, a nagyarányú romlás megelőzése érdekében a fákról szüretelt citrusféléket gombaölő és baktériumokat is ölő vegyszerekkel és növényvédő szerekkel kezelik. Ezek oldat formájában kerülnek a gyümölcsök héjára, permetezéssel vagy áztatással. Ezen felül a vegyszeres kezeléssel egyidőben viaszréteggel is bevonják a gyümölcsök héját.
A hazánkban forgalmazott déligyümölcsökön két klasszikus gombaölő szert alkalmaznak leggyakrabban: az imazalil és a prokloráz hatóanyagúakat. Mindkettő felszívódó hatású, ami azt jelenti, hogy a növény szövetébe, a gyümölcs héjának mélyebb rétegébe mozogva ölik meg az útjukba kerülő gombákat, hívja fel a figyelmet az okleveles kertészmérnök és növényvédelmi szakmérnök. Dr. Némethy Zsuzsanna szerint a biztos hatás érdekében még szoktak ortofenil-fenol-t (E 231) és/ vagy tiobendazol-t (E233) is adagolni az oldathoz. Ezek a vegyületek a romlást okozó gombák mellett a baktériumok ellen is hatnak. Jellemző rájuk, hogy csak a terméshéj felszínén tapadnak meg.
A felsorolt növényvédő szerek alkalmazása a leszüretelt déligyümölcsök esetében engedélyezett, de a forgalmazónak kötelezően fel kell tüntetni a kezelést a gyümölcs csomagolásán. Mivel hazánkban a déligyümölcsök jellemzően ömlesztett áruként jelennek meg az üzletekben, a vásárlókhoz nem feltétlenül jutnak el az információk arról, hogy milyen kémiai anyagokkal kezelték az adott citrusfélét – tudatos vásárlóként utánajárhatunk, konkrétan rákérdezhetünk erre az üzletben.
Mennyi idő alatt bomlik le a gombaölő szer a citrus héjában?
Korábbi, külföldön végzett vizsgálatok egyikében azt igazolták, hogy 25 Celsius-fok melletti tárolás során az imazalil 80 nap alatt bomlott le. A talajban – levegős körülmények között – a narancshéj imazalil tartalmának 10 százalékát még ki tudták mutatni 115 nap múlva, ez közel 4 hónap.
Egy másik vizsgálatsorozatban 15 Celsius-fokon tárolt citromnál 4 hét után az imazalil hatóanyag 80 százaléka még a gyümölcs héjában volt, vagyis nem bomlott le.
Ezek a vizsgálati eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a vegyület lassan bomlik le és még 5-8 hét múlva is magas koncentrációban található meg a citrus héjában.
Eltávolíthatók-e a növényvédő szerek a citrusfélék héjáról?
Erre nézve is több kísérletet végeztek külföldi hiteles laboratóriumok, és az eredményeik megerősítik egymást.
Arra jutotta, hogy a tartós, legalább 8-10 perces áztatásszerű, meleg vízben végzett erős dörzsöléses mosással azok a szerek, melyek csak a gyümölcshéj felszínére tapadnak – ortofenil-fenol (E 231), tiobendazol (E233) – eltávolíthatók, ezektől mentesíthetők.
Ellenben a felszívódó hatású imazalil és prokloráz mennyisége, jelenléte, mivel a gyümölcshéj belsejében van, felszíni mosással nem befolyásolható. Eltűnni csak a természetes lebomlás során fog.Vizsgálatok szerint a gyümölcs húsába a felszívódó gombaölő szerek már nem hatolnak, csak a héjban találhatók.
Mivel mosással nem lehet a héjból a felszívódott növényvédő szert eltávolítani, nem javasolt a kezelt citrom vagy narancs héjának élelmezési célú felhasználása.
A gyümölcs fogyasztása előtt is fontos a héj alapos megmosása, hogy az aprítás, tisztítás során a felszínre tapadt piszkot és vegyszert kezünkkel ne vigyük rá a gyümölcs húsára, javasolja dr. Némethy Zsuzsanna növénydoktor.
Ha narancs- vagy citromlevet készítünk, mindig a héjak eltávolításával kezdjük a folyamatot. Ne dolgozzuk fel a gyümölcsöt egészben a héjával együtt, mert a héjon és héjban lévő növényvédő szereket a lébe dolgozzuk, s mérgezzük magunkat és családunkat.
Érdemes vegyszermentes citromféléket beszerezni, ezek nem csak bioboltokban, hanem nagyobb élelmiszeráruházakban is elérhetők. Süteményekhez, édességekhez és bárminemű élelmezési célra csak növényvédőszertől, vegyszertől mentes narancs- és citromhéjat használjunk!
A NÉBIH kiadványában is erre hívja fel a figyelmet. Idézzük: „A héjkezelésre használt anyagokat a címkén fel kell tüntetni. A bevonat mosással nem távolítható el, viszont nem hatol be a gyümölcs belsejébe. Az ilyen módon kezelt gyümölcs héjának közvetlen fogyasztásra
nagyobb mennyiségben való felhasználása (például kandírozott narancs- vagy citromhéj készítése) nem javasolt, viszont ha csak például egy citrom héját reszeljük a süteménybe, az nem jelent elfogadhatatlan kockázatot.
Aki biztosra akar menni, az keresse a kezeletlen héjú gyümölcsöket, amelyek a nagyobb üzletekben rendszerint kaphatók.
Szerző: életszépítők.hu
További érdekes tartalmakért látogassatok el az eletszepitok.hu oldalra!