Lehet, hogy nálad is lapul egy üveg hamis méz a kamrapolcon?
Az utóbbi időben egyre nagyobb botrányt kavarnak a magyar méhészek között az elsősorban Ukrajnából, Kínából és a Távol-Keletről érkező mézkészítmények. Na de mi velük a probléma?
Az utóbbi egy-két év brutális inflációt hozott magával, ami nem csupán a magyar vásárlókat sújtotta, hanem a magyar vállalkozókat is, akik a Covid-járvány után éppen csak talpra állva újra padlóra kerültek a magas energiaárak és előállítási költségek révén.
A helyzetet csak tovább tetőzi az európai piacokra kamionszám érkező hígított “mézkészítménycunami”, ami teljesen ellehetetleníti a magyar méhészek helyzetét.
Mivel én magam is sokszor használok magyar termelői mézet a receptjeimben, kíváncsi voltam mégis hol futhatok bele a hamis mézekbe és ugyan hogyan ismerhetném fel azokat.
Szerettem volna minél hitelesebb információkat szállítani nektek, ezért egy igazi bennfenteshez fordultam: a cikk megírásában Beck Eni, a MÉZESEM Családi Méhészet szakértő méhészpalántája volt segítségemre.
Fotó: Mézesem Méhészet
Hamis mézzel etetik az élelmiszerláncok a magyart?
Az utóbbi évek statisztikái szerint folyamatosan nő a hazai mézfogyasztás, azonban, hogy ezek az adatok mennyire helyesek jó kérdés, hiszen jelenleg nincs Uniós szintű szabályozás a mézek eredetiségét illetően. Ez azt jelenti, hogy lényegében bárki, bármilyen méz címkével ellátott terméket piacra bocsáthat Európában.
Így nem csoda, hogy a végtelen mennyiségű kínai termék után, amibe az utóbbi 20 évben már-már belefulladtunk, már az élelmiszerek között is megjelentek a kínai eredetű termékek. A minőség pedig ugyanolyan kifogásolható, mint a kínai ruhák, cipők, telefontokok és műszaki termékek kapcsán.
A külföldről érkező „méz” valójában csak mézkészítmény, ami azért baj, mert hozzáadott cukrokat tartalmaznak, nem pedig természetes módon állították elő azokat. Ráadásul ők olyan szereket is alkalmaznak a mezőgazdaságban, ami EU-n belül már be van tiltva vagy sosem volt engedélyezett. Mondanom sem kell, hogy ezek a készítmények külsőre igen hasonlóak a mézhez, árban pedig nem tudjuk felvenni velük a versenyt. A kereskedők rengeteget vásárolnak belőle, a magyar méhészektől pedig egyáltalán nem vásárolnak
mézet, vagy ha igen, akkor azt méltatlanul alacsony összegért hajlandóak csak megtenni. – mondta el Beck Eni.
Némileg megoldást jelenthet a helyzetre az idén augusztusban életbe lépő 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosítása, melynek értelmében a termékek címkéjén fel kell tüntetni azon származási országot vagy országokat, ahol a mézet begyűjtötték, a „mézkeverék” kifejezéssel együtt. Ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy valóban tudomásunkra hoznák, milyen összetételűek ezek a méznek nevezett készítmények.
Fotó: Mézesem Méhészet
Így kerüld el a hamis mézeket!
Sajnos már egyáltalán nincs könnyű dolgunk egy bevásárlás során, hiszen figyelnünk kell az árakat, az összetevőket, na meg persze, hogy gazdaságosan főzzünk és előre tervezzünk. Abba pedig már belegondolni is fárasztó, hogy sok esetben az élelmiszerboltok polcain sorakozó termékeket lehet inkább nem is kellene fogyasztanunk?
De mit tehet ilyenkor az ember? Eni ebben is a segítségünkre volt:
“Amit vásárlóként tehetnek az emberek az az, hogy termelőtől veszik a mézet – bár a méz bizalmi termék, tehát ez sem garantálja, hogy nem „csalt”-e a méhész, hogy több méze legye. Ha viszont boltban vagyunk kénytelenek megvásárolni, akkor mindenképp nézzük meg a címkén a termék származási helyét.
Árulkodó lehet a nagyon kedvező ár is. El kell ugyanis fogadni, hogyha igazi mézet szeretnénk vásárolni, akkor azt meg kell fizetni. Érdemes körülnézni akár a neten is az árakról, és ha azt tapasztaljuk, hogy akár több ezer forint eltérés vana termékek között, akkor inkább a drágábbat vegyük meg.
A saját méhészetünkben is tapasztaljuk, hogy jelen gazdasági körülmények között képtelenség minőségi terméket olcsón előállítani. Áprilistól júliusig vándorolni szoktunk. Ez azt jelenti, hogy elvisszük a méhcsaládokat akár 70 km-vel arrébb is, hogy gyűjtsék a különböző fajta mézeket a virágokról, ami a mai üzemanyagárak mellett óriási többlet költséget jelent az előállítás során.
Ha mézet vásárolunk árulkodó jel lehet a méz valódiságára, ha néhány hét elteltével kristályosodik – az akác kivételével. Egyéb praktika sajnos nincs, a kínai laborokban megszólalásig hasonló mézet tudnak előállítani, mint a méhek.”
Fotó: Mézesem Méhészet
Járjunk utána a méhészeteknek!
Ha szeretnénk biztosra menni, olvassunk utána a hazai méhészeknek, akik a Mézesem-hez hasonlóan a méhekkel együtt szorgoskodnak a kifogástalan magyar méz termelésén.
A Mézesem Termelői Méhészettől a saját webshopjukon keresztül házhoz is rendelhetitek a mézeket!
Mi is imádjuk a termékeiket, amiket már többször próbáltam, és nem csak a receptekben! Az Enitől kapott propolisz krém már több konyhai égési sérülés után gyógyította a kezemet!
Kitartást kívánunk a hazai méhészeknek és ha tehetitek támogassátok ti is őket a vásárlásotokkal!
Szerző: Takács Kriszti
