A fenntartható gasztronómiáról már többször írtunk, és isten engem úgy segéljen, hogy még többet fogunk, egész egyszerűen azért, mert ez a Dizájnkonyha szívügye.
Mivel azonban még külön cikket nem szenteltünk neki, úgy érzem, hogy bizony pótolni kell ezt a restanciát.
Összegyűjtöttünk tehát mindent, amit a témáról röviden és tömören tudni érdemes.
Kezdjük ott, hogy mi is az a fenntartható gasztronómia?
A fenntartható gasztronómia napját először 2017. június 18-án tartották meg az ENSZ Közgyűlése, az UNESCO és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) vezetésével.
A gasztronómia definíciója tiszta sor… na de vajon mit jelent a fenntarthatóság? Maga a fogalom azt takarja, hogy miképp lehet a folyamatokat úgy végezni, hogy ne pazaroljuk a természeti erőforrásokat – és hosszú távon is fenntartható módon tudjon működni.
Tehát figyelembe kell venni, hogy honnan származnak az alapanyagok, miképp termelik meg őket, és milyen módszerekkel jutnak el a helyi piacokra és végül a tányérunkra.
A fenntartható gasztronómia 2023-ban
Leginkább talán a Covid-19 járvány, és az ezzel kapcsolatos bezárások ébresztettek rá mindenkit arra, hogy milyen kiszolgáltatott, törékeny is a mi kis globalista világunk.
Számos, globális élelmiszerlánc megszakadt, hiány volt egyes élelmiszerekből és a filmekből jól ismert, már-már poszt-apokaliptikus pánikvásárlások alakultak ki.
Ilyenkor pedig nagyon is felértékelődik az, hogy a helyi termelő hogyan, miképp tudja biztosítani az étel elkészítéséhez szükséges alapanyagokat anélkül, hogy több száz, sok esetben ezer kilométert kelljen utazni.
Annak ellenére, hogy az elmúlt években megnövekedett a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosság, még mindig nem tettünk eleget – és továbbra is fenntarthatatlan módon szipolyozzuk ki a természeti kincseinket, legyen az erdő, talaj vagy épp óceán.
Világszerte a becslések szerint megtermelt élelmiszerek egyharmada kárba vész. És nem, itt nem csak abba kell belegondolni, hogy az étel a kukában landol: kárba veszik az előállításához felhasznált pénz, a munkaerő, az energia és a különböző erőforrások (például vetőmagok, víz, takarmány stb.).
Már most világos, hogy a termelőknek jobban oda kell figyelniük arra, hogyan használják fel a természeti erőforrásokat, de nekünk, fogyasztóknak is jobban meg kell válogatnunk, hogyan választjuk ki, valamint készítjük és fogyasztjuk el az élelmiszereket.
És itt jön képbe az egyéni felelősség kérdése. Hiszen nem lehet azzal hárítani, hogy “ha senki sem csinálja, én sem”, mert ha több millió ember gondolkodik ugyanígy, akkor soha nem indul el a változás.
Tehát mit lehet tenni?
Új szokásokat, új rutinokat kell beiktatnunk a mindennapjainkba. És ami a legjobb: ezekkel mindenki jobban jár, csupán egy kis odafigyelésre van szükség.
Támogasd a helyi termelőket
Nem, nem úgy gondoljuk, hogy havonta adj le hozzájuk egy aprókkal teli malacperselyt.
Vásárolj a helyi élelmiszerpiacokról, kistermelőktől/gazdálkodóktól vagy családi vállalkozásoktól.
Amellett, hogy így csökkenthető a szállítással járó üvegházhatású gázok kibocsátása, a kistermelők megélhetését is támogathatod, erősítheted a közösségeket, és segíthetsz fellendíteni a regionális gazdaságot.
Klasszikusan ilyenek például a farm to table éttermek, amikről korábban már írtunk részletesebben. Ezenkívül ilyenek még a Michelin Zöld Csillagos éttermek, amelyekből szerencsére itthon is akad pár – ahogyan azt a 2023-as Michelin Guide-unkban is említettük.
A Zöld Csillag kiemeli azokat az éttermeket, amelyek fenntartható módon kínálnak igazi, kulináris ételeket.
Étkezz szezonálisan
A szezonális étkezéssel egész egyszerűen természetesebb ételhez jutsz, hiszen nem kellett növekedés serkentővel permetezni és mesterséges környezetben termeszteni az adott zöldséget vagy gyümölcsot. Ezenkívül friss, organikus fogások kerülhetnek így a tányérodra.
Szezonális gyümölcsökhöz és zöldségekhez juthatsz a piacokon, bio gazdaságokban, akik még sok esetben házhoz is szállítanak!
Ne pazarold az élelmiszereket
Vásárolj tudatosan, és csak annyit, amennyit biztosan megeszel. Ha tudod, hogy nem tudsz annyit elfogyasztani, akkor pedig lehetőség szerint fagyaszd le, vagy ha nem lehet, ajándékozd oda a szomszédodnak.
A maradékot, illetve héjakat pedig használd komposztként.
Szerző: Horváth Tomi