A jelenlegi Y- és Z-generáció sosem volt katona, és a lehető legnagyobb jóindulattal sem nevezhetőek a férfi tagok férfiaknak.

Régen minden jobb volt, több volt a sperma, a szőr, a rock and roll.

De félretéve a szarkazmust, valami tényleg van a férfiakkal, a tesztoszteronnal és a spermával, ugyanis az utóbbi időben a reprodukciós képességünk finoman szólva sincs a toppon.

Vajon az ételek tehetnek erről, az életmód vagy valami totál más?

Mielőtt még mélyebben is belemerülnénk a Marianna-árok mélységű témába, először ismerkedjünk meg az olyan alapfogalmakkal, mint az ösztrogén és a tesztoszteron.
(Sohasem voltam jó bioszból, úgyhogy ígérem rövid és tömör leszek.)

Mi az az ösztrogén és a tesztoszteron?

Az ösztrogén és a tesztoszteron olyan hormonok, amelyek természetes módon fordulnak elő a férfi és a női szervezetben, a szervezet kémiai hírvivőinek is szokás nevezni őket.

Rendkívül nagy hatásuk van az ember hangulatára, termelékenységére, a libidóra és úgy általában véve az egészségre is.

Az ösztrogént “női hormonnak” nevezik, de a férfiakban is megtalálható kis mennyiségben.
Azonban egyes genetikai rendellenességek, ételek és az életmód is nagyban befolyásolhatják a hormonok szintjét.

Miért árt az ösztrogén a férfiaknak?

Az ösztrogén tehát a fő női nemi hormon, míg a tesztoszteron a férfi hormon.

Az a kis mennyiségű ösztrogén, amit a férfi szervezet termel, kulcsszerepet játszik a férfiak szexuális egészségében. Serkenti a szexuális vágyat, fokozza a spermiumok termelését, a nemi vágyat, sőt még a csontok egészségének megőrzésében is szerepet játszik.

Ez persze mind szép és jó, ám ha az ösztrogén túltermelődik és felborul az egyensúly, az bizony már komoly galibát okozhat, hiszen erősíti a női nemi jegyeket.
így például

• megnagyobbodhatnak a mellek,
• csökken a szőrnövekedés,
• gyengül az izomzat,
• valamint a csontok.

Ezenkívül pedig merevedési problémák valamint meddőség is előfordulhat.

Az alacsony tesztoszteronszint vagy másnéven hipogonadizmus a férfiak körében gyakori, korral összefüggő egészségügyi probléma. Tünetei közé tartozik a csökkent nemi vágy, az erekciós problémák és az alacsony spermaszám.

Sok helyen olvasni, hogy a túl sok ösztrogén okozza az alacsony tesztoszteronszintet, de ez csak mítosz, hiszen lehet valakinek magas mind az ösztrogén-, mind a tesztoszteronszintje.

Itt a sperma, hol a sperma?

A tanulmányok szerint az elmúlt 46 évben a férfiak spermaszáma több mint a felére esett vissza: egészen pontosan 62,3%-kal csökkent 1973 és 2018 között. Jogos a kérdés, hogy ha alig 50 év alatt ilyen mértékű a csökkenés, akkor mi lesz vajon a kis fickókkal a jövőben?

Nos, ha nem változik a helyzet, Shanna Swan amerikai epidemiológus professzor szerint 2045-re akár a földbe is állhat a spermaszám, vagyis nullára csökken.

Ahogyan a Countdown című könyvében írja, ennek oka nagyrészt az olyan hétköznapi termékek gyártása során használt környezetszennyező anyagok, mint:

• a műanyagból származó ftalátok és biszfenol A (BPA),
• és a perfluor-alkil anyagok (PFA).

A könyvében kifejti azt is, hogy ezek a vegyi anyagok, nemcsak a spermákra vannak rossz hatással, de a pénisz méretére is.

Persze itt vannak még például az ivóvízben található hormon-és gyógyszermaradványok, amik főleg az Egyesült Államokban okoznak problémát. Itthon egyelőre nincs tanulmány arra vonatkozóan, hogy van-e az ivóvízben bármilyen hormon- vagy gyógyszermaradvány, így mi jelenleg inkább a világszintű tendenciákról beszélünk.

Az élelmiszerek ösztrogéntartalmának hatása a férfiakra

A fitoösztrogének a természetben előforduló vegyületek, amelyek számos növényi élelmiszerben megtalálhatóak.

Azért hívják őket “fitoösztrogéneknek”, mert kémiai szerkezetük hasonlít az ösztrogén nevű nemi hormon szerkezetéhez (a “fito” előtag pedig a növényekre utal).

Az úgynevezett fitoösztrogéneknek több előnyük is van, például normalizálják a vércukorszintet, a vérnyomást, vagy csökkentik a prosztatarák kockázatát. Ugyanakkor magas dózisban fogyasztva felboríthatja a hormonegyensúlyt.

A fitoösztrogének közé tartoznak:

• A lignánok, amelyek számos rostban gazdag növényi élelmiszerben, például magvakban, gabonafélékben, diófélékben, gyümölcsökben és bogyós gyümölcsökben találhatóak meg.
• Az izoflavonok, amelyek megtalálhatóak a szójában és más hüvelyesekben, valamint bogyós gyümölcsökben, gabonafélékben, diófélékben és borban is.
• A resveratrol, ami gyümölcsökben, bogyós gyümölcsökben, vörösborban, csokoládéban és földimogyoróban található.
• A kvercetin: Ez az egyik leggyakoribb és legnagyobb mennyiségben előforduló antioxidáns flavonoid, amely számos gyümölcsben, zöldségben és gabonafélében is megtalálható.

Félreértés ne essék, ezek egészséges mennyiségben fogyasztva nagyon is jót tesznek a szervezetnek. Azonban nagy mennyiségben bizony felboríthatják a hormonháztartást, amely megnövekedett ösztrogénszinthez vezethet.

A félkész- és késztermék gyártásban ma már szinte alig találunk olyan terméket, ami nem tartalmaz szóját, ezzel lényegében az általunk fogyasztott élelmiszerekből is plusz ösztrogént viszünk be a szervezetünkbe.

Mit lehet tenni?

• Érdemes odafigyelni arra, hogy olyan állatok húsát fogyaszd, amelyeket nem szójaalapú takarmánnyal etettek.
• Van néhány olyan étrend-kiegészítő, amely segít a természetes tesztoszteron termelésben: ilyen például a királydinnye is.
• Mozogj és sportolj: a sport természetes tesztoszteron növelő hatással bír.

Szerző: Horváth Tomi