Hirdetés
fenntartható vásártér dizájnkonyha
Hová tűntek az E-betűk?

Hová tűntek az E-betűk?

Tisztán emlékszem, hogy volt egy nagy, E-betű parás időszak, talán valamikor 2015-16 környékén.

Aztán a hullám amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan le is futott és azóta mintha senki nem beszélne róla.

De vajon eltűntek? Vagy bébi Voldemortként várják, hogy újra visszatérhessenek és leigázhassák a varázsló világot?

 

E? Eeeeh…

Már az elején hadd lőjem le a poént: az E betűs számokkal mind a mai napig találkozhatunk a boltok polcain. Általában olyan adalékanyagokról van szó, amelyek ízesebbé teszik az ételt, jobban tartósítják, vagy épp színesebbek lesznek tőle.

Persze az EU Szauron gondos szemeként ügyel arra, hogy ne lehessen mindennel csak úgy megetetni a jónépet. Épp ezért, mielőtt az élelmiszer a szánkba kerülne, át kell mennie az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ellenőrzésén.

Így tehát elviekben csak olyan élelmiszerek kerülhetnek a polcokra, amelyek nem jelentenek veszélyt a fogyasztók egészségére.

Ezenkívül jól láthatóan fel kell tüntetni az adalékanyag típusát az összetevők listáján.

Igen ám, de milyen adalékanyagokat ismerünk?

 

Vajon még mindig tartalmaznak az élelmiszerek E-betűs adalékanyagokat?

 

Az E-s szótár

A 100-199-ig terjedő skálán helyezkednek el a szintetikus, valamint a természetes élelmiszer-színezékek, például a sáfrányt E164-gyel jelölik. Az élelmiszerek színezéséhez gyakran használt egyéb fűszerek közé tartozik a kurkuma (E100) és a paprika (E160c).

A 200-tól 299-ig tartó intervallumban találhatóak a tartósítószerek. Ezek megakadályozzák az élelmiszerekben lévő mikrobák szaporodását, amelyek megbetegíthetnek minket. Az E220 például kén-dioxid, amelyet általában a borokban használnak. Ennek segítségével megakadályozzák, hogy az ecetsav-baktériumok ecetté változtassák a bort.

300-399: Antioxidánsok; például a C-vitamin (E300) ebbe a kategóriába tartozik.

400-499: Sűrítőanyagok, emulgeálószerek és stabilizátorok. A sűrítőanyagokat általában levesekben vagy mártásokban használják. Az emulgeálószerek segítenek abban, hogy az olajos és vizes anyagok megfelelően össze tudjanak keveredni, mint például a majonéz esetében.

Emulgeálószerek nélkül az olajos és a vizes rész szétválhat egymástól, ahogyan azt például a vinaigrette-eknél is láthatjuk.

500-599: Savanyúságot szabályozó és csomósodásgátló anyagok. A nátrium-bikarbonát (E500), közismert nevén szódabikarbóna, amely szabályozza a savasságot.

600-699: Ízfokozók, beleértve a mononátrium-glutamátot (E621).

700-9999: Édesítőszerek, habosítószerek és az élelmiszerek csomagolásához használt gázok, mint például a nitrogéngáz (E941). Ezt a legtöbb burgonyachips csomagolásában használják, mivel megakadályozza az oxidációt.

Sok E szám a természetben előforduló anyag, mint például a B1-vitamin (E101) vagy akár az oxigén (E948).

 

Az E számok szabályozása

Az E-számokra vonatkozó korlátozások országonként eltérnek egymástól.

Bár ökölszabályként azt mondhatjuk, hogy nagy dózisban minden mérgező, azért nem ennyire egyszerű a helyzet.

(Példának okáért a koffein is mérgező, ha elég sokat fogyasztunk belőle, de a legtöbben a toxikus dózis közelébe sem jutunk, ez kb napi 100 csésze kávét jelentene. Azért nem érdemes kísérletezni.)

Vannak azonban olyan E-betűs anyagok, amelyeket betiltottak bizonyos országokban, vagy korlátozták őket. Nézzük is meg, melyek azok.

 

Vajon még mindig tartalmaznak az élelmiszerek E-betűs adalékanyagokat?

 

Amaránt (E123)

Az amarántot (E123) arra használják, hogy sötétvörös színt adjanak az élelmiszereknek.
Ausztráliában és az Európai Unióban legfeljebb 30 mg/kg koncentrációban engedélyezett az élelmiszerekben való felhasználása, de az Egyesült Államokban például tilos használni, mivel egyes kutatások szerint rákkeltő lehet.

Ilyen például egy 1971-es orosz tanulmány, amely szerint a festék a patkányoknál rákot okozott. A tanulmány módszertanát sok kritika érte. Például a toxikus mennyiséghez az embernek napi 7500 doboz üdítőt kellene meginnia ahhoz, hogy jelentősen megnövelje a rák kockázatát.

Mindennek ellenére az FDA 1976-ban betiltotta az ételszínezéket.

 

Tartrazin (E102)

Az Egyesült Államokban és az EU-ban a tartrazin tartalmú termékek címkéjén figyelmeztetni kell az embereket, hiszen az arra érzékenyeknél allergiás típusú reakciókat válthat ki.

Egy tanulmány szerint a tartrazin az allergiás emberek mintegy negyedénél allergiás reakciót váltott ki. Egy újabb kutatás pedig megállapította, hogy a tartrazin fogyasztásának kerülése segíthet enyhíteni az asztma tüneteit.

Felmerült egyébként olyan aggály is, hogy a tartrazin hozzájárulhat a hiperaktivitáshoz, de végül csak azoknál a gyermekeknél van ténylegesen így, akik érzékenyek az anyagra.

Bizonyos bizonyítékok arra is utalnak, hogy az ADHD-s gyermekek genetikailag érzékenyek lehetnek az élelmiszer-színezékekre. A élelmiszer-színezékek túlzott fogyasztása ezért súlyosbíthatja a tüneteiket.

Amennyiben érdekel, hogy melyik E-betűs szám mit jelöl, érdemes megnézni a cukormentes.cafeblog gyűjtését, amely két listában (első és második) szedte össze ezeket az anyagokat, és az esetleges hatásaikat.

 

Szerző: Horváth Tomi

< Vissza az előző oldalra
Hirdetés
Dizájnkonyha az ország legújabb online gasztro magazinja!

Legújabb receptek
Hirdetés
Dizájnkonyha Magyarország legújabb online recept magazinja!

Hirdetés
Kövesd a Dizájnkonyha recepteket a Youtubeon!

Hirdetés
zue online patika új év álomalak

olvass bele a többi cikkbe is!

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Reklámblokkoló észlelve

Észleltük, hogy hirdetésblokkolót használsz.
Kérjük, támogass bennünket a blokkolók letiltásával.

a hatodik szeretetnyelv