Júliusban a WHO (World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet) kiadott egy közleményt,

amely szerint az aszpartám potenciálisan rákkeltő lehet, épp ezért mértékletességre szólította fel a fogyasztókat.

Ezt lovagolta meg most a XIXO: nem létezik olyan ember, aki az Instán, TikTokon vagy a Facebookon lógva ne találkozott volna már egy celebes, aszpartám mentes hirdetéssel.

Emiatt most ismét a figyelem középpontjába kerültek az édesítőszerek. De vajon tényleg daganatkeltő-e az aszpartám? És mi a helyzet a többi édesítővel?

Beszélnünk kell az aszpartámról

A sztori dióhéjban annyi, hogy a WHO-hoz tartozó Nemzetközi Rákkutató Ügynökség Franciaországban végzett kutatása szerint azok körében, akik nagyobb mennyiségben fogyasztottak mesterséges édesítőket, magasabb volt a daganatos megbetegedések aránya.

Kicsit bővebben kifejtve már azért jóval érdekesebb a dolog. A kutatócég ugyanis “korlátozott bizonyítékokra” hivatkozva az IARC az aszpartámot az emberre nézve “valószínűleg rákkeltő” csoportba sorolta.

Az IARC skálán 4 különböző szint van: 1, 2A, 2B és 3. Ezek közül a 2B csoportba sorolta, ahol többek között olyan anyagok találhatóak, mint az aloe vera teljes leveléből készült kivonat, a gyenge mágneses mező, vagy a kávésav.

A JECFA (Élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó szakértői bizottság) pedig megerősítette, hogy napi 40 mg/testtömeg kilogramm napi bevitel még teljes mértékben elfogadható.

Ez azt jelenti, hogy például egy 200 vagy 300 mg aszpartámot tartalmazó 250 ml-es diétás üdítőital esetében egy 70 kg súlyú felnőttnek naponta nagyjából 9-14 doboznyit kellene elfogyasztania ahhoz, hogy túllépje a megengedhető napi bevitelt.

Mi is az az aszpartám?

Az aszpartám egy mesterséges (kémiai) édesítőszer, amelyet az 1980-as évek óta széles körben használnak különböző élelmiszerekben és italokban, többek között diétás italokban, rágógumiban, zselatinban, jégkrémben, tejtermékekben, például joghurtban, reggelizőpelyhekben, fogkrémekben és gyógyszerekben, például köhögéscsillapítókban és a rágható vitaminokban.

Rákkeltő vagy sem?

Anélkül, hogy szakértőt játszanánk, nézzük meg a hivatalos IARC indoklást. E szerint “az IARC az aszpartámot az emberre nézve valószínűleg rákkeltőnek minősítette, mivel korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre az emberi rákos megbetegedések (különösen a májrák egyik fajtája, a hepatocelluláris karcinóma) esetében.

A kísérleti állatoknál szintén korlátozott bizonyíték állt rendelkezésre a rákos megbetegedésekkel kapcsolatban.”

Magyarra lefordítva tehát kevés a bizonyíték, további kutatások szükségesek, de előfordulhat, hogy rákkeltő hatású lehet. Tehát nagyjából ugyanaz a helyzet, mint egy 2006-os NatGeo cikk esetében: nincs bizonyíték, és ha nem iszod magad hülyére az édesítőszerekkel teli italokból, akkor a fogyasztása biztonságos.

Mi a helyzet a többi mesterséges édesítőszerrel?

Az aszpartám mellett a francia tudósok aceszulfám-K-t és a szukralózt vizsgálták meg. Az aszpartám 15%-kal, az aceszulfám-K 13%-kal, a szukralóz pedig 3%-kal növelheti a daganat kialakulásának kockázatát.

Alternatívát jelenthetnek a természetes édesítőszerek?

Az olyan természetes édesítőszerek mint a sztívia vagy a xilit jó alternatívát jelenthetnek azoknak, akik a fentiek miatt tartanak a mesterséges élelmiszerektől.

A sztívia gyulladáscsökkentő hatással bír, valamint segíthet csökkenteni a vérnyomást is. Számos édesítőszerrel szemben a sztíviával jól lehet sütni-főzni, azonban kell hozzá egy kis gyakorlat, mire az ember megtanulja a mennyiségeket.

Az ízét azért meg kell szokni: teljesen máshogy édes, mint a cukor, azonban megéri vele kísérletezni, hiszen nem emeli meg a vércukrot, segíti az emésztést, ráadásul cinket, vasat és foszfort is tartalmaz.

A xilit vagy ismertebb nevén nyírfacukor édesítőereje ugyanakkora, mint a cukoré. Szintén nagyon eltérő íze van a cukorhoz képest, amit bizony meg kell szokni, de nyugodtan lehet vele sütni. Arra érdemes viszont odafigyelni, hogy kémiai állagát tekintve nem képes karamellizálódni.

Ha egy nagy versenyt kellene tehát hirdetnünk az édesítők terén, akkor azt mondhatjuk, hogy a természetes édesítőket fogyaszd bátran. Azon belül is kiemelkedik a sztívia, aminek számos pozitív hatása mellett a glikémiás indexe is 0, így cukorbetegek és inzulinrezisztenciával küzdők is fogyaszthatják.

Szerző: Horváth Tomi